A zene Számodra mit jelent a zene? Jelent-e egyáltalán valamit? Ha hallgatod, mit érsz el vele? Egy pillanatra eltűnnek falaid. Beleképzelted már magad A zeneszerző helyébe? Ahogy a kottakép halad, S te rakod a hangokat a helyére. S vajon a zeneszerző beleképzelte-e A te helyedbe magát? Ahogy ráhangolódva figyeled A zene minden mozzanatát. S elképzelted-e ennek Az egésznek a pályafutását? Hogy mást mond annak a jelennek, Melyben te éled lelked álmát? Megszületik a gondolat, a zene, Valahol kint, messze, az éterben. Elindul az ihletett szerző fele: Hangjegyek jelennek meg kotta képében. S egyszer majd eljut a te füledbe: Te is megkapod az üzenetet, S újra elindul a messzi éterbe: A gondolat megint a semmivé lesz. 2012. június 14. A versírásról Előtted a fehér lap, meg a toll. Bekapcsolod a tollat: fog. Ráteszed a lapra, megjelenik a szó. A betűk feketék, eltűnik a hó. Nincs semmiféle elhatározás benned, Hogy figyelmedet a versnek szenteld. Csak írod, azt, amit diktálnak Odabentről a kis szájak. Nem te hozod létre a verset, Csupán leírod, s a kezed vezet. Leírod, hogy mit jelent a szó, Mely a vers fölött áll vastagon. Leírod, hogy számodra mit jelent, Mert mindenkinek mást jelent. Leírod, te hogyan fogod meg a jelent Szavakkal, mely mindenkinek mást jelent. S ha kész a versed, tudni fogod. Nem tud már többet írni kicsi karod. Leteszed a tollat, meg a papírt: Ezt valóban te írtad, mit a kezed leírt? 2012. június 26.